Izületek mozgásai
Csontvázrendszer és ízületek Módosítás: A csontváz skeleton izületek mozgásai mozgásrendszer passzív részeként a szervezet szilárd vázát alkotja.
Csontvázrendszer és ízületek
Védi a létfontosságú belső szerveket a külső mechanikus hatásoktól, és a lapos csontokban található vörös csontvelőben helyet ad a vérképzésnek.
A csontokat rögzített, illetve mozgékony összeköttetések fűzik egybe. Az ízületek articulatio önmagukban lezárt szerkezeti és működési egységek, amelyek összeköttetésben állnak az egymással szemben álló csontvégekkel.
Az ízületek felépítése határozza meg a lehetséges mozgás kiterjedését és irányát.
A csontvázrendszer felépítése Az emberi csontvázrendszer általában darab csontból épül fel. A csontok alakjuk szerint lehetnek hosszúak, rövidek, laposak vagy szabálytalanok.
Keresés: Izületek Az izületek ízfelszínekből, izületi fej, vápaizületi tokból, a fej és a vápa közti izületi résből, és még a szükségleteknek megfelelő különleges berendezésekből erősítő szalagok, porckorongok, gátlóberendezések, tömlők tevődnek össze. Egy izület legalább két csontdarabból áll. Az izületi felszíneket leggyakrabban hyalinporc üvegporcalatta rostosporc vagy kötőszövetbe ágyazott porclerakódások elporcosodott kötőszövet borítják. A porcogó szorosan összenőtt a csonttal, felszíne sima és fénylő. A porcréteg változó vastagságú, átlagosan mm.
A csontvázrendszert a gerinc, a koponya, a mellkas, a vállöv és a felső végtagok, valamint a medenceöv és az alsó végtagok csontjai alkotják. Gerinc A gerinc columna vertebralis darab, feszes ízülettel illeszkedő, illetve az alsó szakaszán összecsontosodott csigolyából vertebrae álló, többszörösen görbült vázrész, amely a törzs és nyak vázát alkotja.
: Közelítés= adductio (egész kar közelítése az oldalunkhoz a vállízület segítségével..jpg)
A test középvonalához képest a nyaki és ágyéki részen domború, a mell és keresztcsont területén homorú görbületet képez. Felső végéhez illeszkedik a koponya.

A mellkast a gerinc háti szakasza alkotja a bordákkal és a szegycsonttal, ez utóbbihoz csatlakozik a felső végtag csontos váza. Alul a gerinc keresztcsonti szakasza a medencecsontokkal az alsó végtag csontos övét képezi.
Koponya A koponyát cranium az arc- és agykoponya, valamint a koponyaalap alkotja. Az arckoponya csontjait az orrüreg és a szájüreg csontjai képezik. Az agykoponya csontjai a homlokcsont, falcsont, nyakszirtcsont, halántékcsont és ékcsont, amelyek a rostacsonttal együtt képezik a koponyalapot.
Mellkas A felül és alul nyitott, csontos mellkas hordó alakra emlékeztet. A mellkast hátulról a gerincoszlop háti szakasza, oldalról és elölről a bordák, valamint elöl a bordák csatlakozásánál a szegycsont alkotja.

A 12 pár borda — az alsó kettő kivételével — közvetlenül a szegycsonthoz illeszkedik, az alsó kettő ún. Vállöv és felső végtagok A vállövet alkotó kulcscsont és lapockacsont egymáshoz képest vízszintesen helyezkedik el.
A lapocka és a felkarcsont találkozásánál található a vállízület.
A felkarcsont felső vége a lapockához kapcsolódva alkotja a vállízületet, alsó vége az alkarcsontokkal singcsont és orsócsont a könyökízületet. A csuklóízületet az orsócsont alsó vége izületek mozgásai a kézközépcsontok felső része képezi.

A kéz kéztő- kézközép- és ujjperccsontokból áll. Medenceöv és alsó végtagok A gyűrű alakú medencét kétoldalt a medencecsont, hátulról a keresztcsont képezi. A medencecsont a csípőcsont, a szeméremcsont és az ülőcsont összecsontosodásából áll. A combcsont az emberi csontok leghosszabb csöves csontja, felső végén gömb alakú, alsó vége patkó alakban kiszélesedve a térdízület alkotásában vesz részt.
Az ízület anatómiai szerkezete
A térdízületet a combcsont alsó vége, valamint a sípcsont és a térdkalács alkotja. A lábszár az egymáshoz szorosan kapcsolódó sípcsontból és szárkapocscsontból áll.

A sípcsont alsó vége a belső bokát, a szárkapocscsont alsó vége a külső bokát képezi. Izületek mozgásai boka ízületét a sípcsont, a szárkapocscsont és az ugrócsont alkotja.
- Térdkezelés otthon
- Ízületi porc cartilago articularis : az ízesülő csontvégeken található porc, üvegporc alkotja, vastagsága az ízület megterhelésétől függ, az ízületi felszíneket simává téve megkönnyíti az ízületi végek elmozdulását.
- Az ízületek mozgásai
A lábfej lábtőcsontokból, lábközépcsontokból és lábujjcsontokból áll. A hét darab, igen erős lábtőcsontra nehezedik a test teljes súlya.
Feszes ízületek[ szerkesztés ] Vannak ízületek, amelyek tényleges mozgásra alkalmatlanok, mert ízületi felszíneik szabálytalanok, szalagkészülékük pedig igen feszes feszes ízületek. Ilyen pl. Ezek a ízületek is hozzájárulnak azon képződmények rugalmasabbá tételéhez, valamint statikai stabilitásához, amelyek alkotásában részt vesznek.
Az ízületek felépítése Az ízületek többnyire két vagy több csontból állnak, amelyek egyik vége az ízületi fejet, másik vége az ízületi árkot képezi.
Az ízületi fejet és árkot porc borítja, köztük ízületi üreg található.